A spontaneitás általában emlékezetes dolgokat szül. Meg aztán vannak olyan dolgok az életünkben időről időre, amikre nincs igazán ráhatásunk. Hétvégén például majdnem megviccelt minket az időjárás. A NeXt Dayel a komádi városnapon (vagyis már kulurális expo és fesztivál :) ) játszottunk...volna, ha természetanyó nem lett volna ilyen hisztis kedvében és rondít be egy kis viharral a koncert előtt. El is kezdték lebontani a színpadot, miután a nőket "punciszemüvegen" át vizslató NagyFeró a Beatricevel befejezte műsorát. Feró jó arc, a Ricse jó volt, de azé' eső ide vagy oda, játszani akartam, plusz volt ott egy másik zenekar akiknek sokkal, de sokkal fontosabb volt az a nap, mint nekünk.
A plakát
A Chrunch! (ejtsd: kráncs) komádi második punk rock/pop punk zenekara, fiatal, tehetséges, ügyes, jó arc kölkök. (Név nélkül: Ricsi Pí, Gyuszkó Delfin Hulk, Pacsi Laci, Szépszemű Péter)
Szóval ott voltak Ők is, előttünk játszottak volna. Első koncert! Eszembe jutott, hogy 7 éve (Boldog Szülinapot a NeXt Daynek ezúton is) nekünk is épp ott kezdődött el valami...az a dolog, aminek életemben rengeteg csodás élményt köszönhetek. Akkor indult el. Egy első koncerttel a városnapon. Azóta bejártuk az országot, találkoztunk nagyszerű emberekkel, kedves és szeretetreméltó zenerajongókkal, hihetetlenül ügyes zenészekkel, dolgozhattunk az ország legjobb hangstúdióiban, sokat tanultunk egymásról és magunkról. A NeXt Day határozottan az egyik legjobb dolog az életemben. Szerencsés vagyok, hogy olyanokkal zenélhetek együtt, akiket szeretek.
Szóval az első koncert. Soha nem felejtem el. Az a mérhetetlen figyelem és szeretet amit az nap kaptunk... egész életemben megmarad. Néha felveszem azt a zöld pólómat, amiben azon a koncerten voltam és egyszerűen csak visszaemlékszem pár pillanat erejéig. De most ez nem rólunk szól. Vagyis csak részben. :)
Szóval hirtelen felindulásból felvetettem az ötletet a többieknek, hogy mit szólnának, ha a próbatermünk épületében a nagyobbacska terembe átpakolnánk a cuccunkat és házibuli jellegű koncertcsapatást rendeznénk. Nehogy már elmaradjon a srácok bulija!!! Tudom, hogy rengeteget készültek, nagyon várták, és biztos voltam benne, hogy nagyon, de nagyon elszomorodtak, hogy az eső elmosta a bulit. Az ötlet mindenkinek tetszett, a színpad utolsó leheletével még bemondtam, hogy mi mégiscsak koncertezünk, úgyhogy aki gondolja csatlakozzon hozzánk a kb 150 méterre lévő Szabadidő Központban.
Így is lett.
Átpakoltunk és elkezdtek összegyűlni az emberek.
Gyuszkó, a Chrunch! frontembere
Aztán meg tényleg...k***a jó volt. Igaz nem volt színpad, nem voltak fények és ugye normális hangosítás sem, de nem is kellett. Egyetlen egy dologra volt szükség...hangulatra. Azt meg hoztak. Nem is keveset. Konkrétan kicsinek látszott a terem, és iszonyat nagy party kerekedett.
Party time Pedomacival :)
Retinél első a biztonság, SA megmutja egy értetlenkedőnek, hogy merre van a plafon
reti egyszerűen kúl
Szóval istencsászárkirályság volt, hogy így házibuli jelleggel meg tudtuk oldani. A Chrunch!-os srácok ügyesek. Pici gyakorlás még az éneken meg a tempón és teljesen jó lesz. Sőt ha ilyen tempóban fejlődnek, jövőre már ők lesznek a főzenekar, mi meg bekérezkedünk eléjük. :)))
A koncert után kocsmázni indultunk, ahonnan reggel lángosozni mentünk, és ha már épp akkor nyitott a piac is, vettünk egy brutálisan nagy répát (Hulk-répának hívtam) amit hazafele úton ketten rágcsáltunk, de nem bírtunk vele. Reggel hét:OFF. Ezt csak így végére, hogy kerek legyen a sztori. :D
A nagy pörgésben tönkretettünk két mikrofonkábelt is, de megérte!
Köszönet Tóth Ferenc polgármester úrnak, Marcsinak, a komádi polgárőröknek, a Crunch!-nak, minden közreműködőnek, KruGernek a képekért, és nem utolsó sorban a közönségnek, hogy kitartóak voltak és türelmesen megvárták a bulit!
Iszonyat jó volt!
