Gismo, a hős szörnyecske

Foglalkozz a Magad dolgával!

2014. június 10. - Gismo8



Komolyan mondom, és nem a sértődöttség beszél belőlem.
Ez a post most nem azért íródik, mert túl sokan belemagyaráznak a dolgaimba, és zavarna, hanem azért, hogy rávilágítsak valamire, amit hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni.


Fókusz.


Gyerekkorom óta mindig is a fair play híve voltam, a társasjátékban ugyan sokszor úgy pörgettem a kockát, hogy hatost dobjak, de csak azért, mert úgy gondoltam, ez belefér a közösen elfogadott szabályrendszerbe, feltéve, ha engedem, hogy mások is úgy dobjanak.
És természetesen engedtem. Azt viszont se magamnak sem másnak nem néztem el, ha csaltak. Ez becsület és a másik iránt viseltetett tisztelet kérdése már.
A fair play az, amikor ugyanazon szabályokkal és lehetőségekkel játszatok mind a tábla körül.
Az élet viszont úgy tűnik nem ilyen.
Azt hiszem, pontosan tudod miről beszélek.


http://www.targetprocess.com/blog/wp-content/uploads/2014/03/focus.jpeg
Szóval az élet nem feltétlenül igazságos, és ha van valaki, aki nehezen tűri, sőt: utálja az igazságtalanságot, az én vagyok. Így egy érdekes szituációban találtam magam, amikor a felnőtté válás macskaköves útjára léptem. Igaz, mindig arra törekedtem, hogy senkinek sem ártva éljek, elvégeztem a feladataim, erkölcsösen és mások által IS elfogadott elvek szerint éltem, mégis azt láttam, hogy mások a lábukat lógatva, henyélve, teljes életet élnek, nekem mindenért kőkeményen meg kell dolgozni, és van, hogy még akkor sem sikerül elérnem a kitűzött célt.
Piszok idegesítőnek tartottam.

Szeretek beszélgetni, szeretek új embereket megismerni, és nyitott is vagyok mindenre, ha épp időm engedi. Innen tudom, hogy ezzel a belső harccal nem vagyok egyedül. Mindannyiunkat bosszant, hogy sokszor meggebedve két műszakban dolgozunk, egyáltalán a megélhetésért, míg másoknak minden a feneke alá van téve. Nincs igazán bajunk azokkal, akiknek minden megadatik, legalábbis be kell látnunk, hogy erről Ők nem is tehetnek, de maga a helyzet nagyon frusztrálhat bennünket.
FrusztrálHAT...de csak ha hagyjuk.
Merthogy van rá megoldás, van rá gyógyír.

Tudod...teljesen mindegy, hogy optimistának, pesszimistának, vagy realistának vallod magad, egyet meg kell értened. Mindaddig, míg a figyelmed arra irányul, hogy mid nincs és hogy ehhez képest másnak mije van, valamint folyamatosan azt hajtogatod, hogy veled elbánt a sors, és hogy utálod a világot, mert Te nem ezt érdemled, egy fikarcnyit sem vagy előrébb.

Semmivel, de tényleg.
Egyetlen egy dolgot fogsz elérni ezzel a hozzáállással, még pedig hogy elszaródik (Azt hiszem ez egy új szó: elszaródik :)) a kedved nap, mint nap, másban nem lesz segítségedre. Maximum lesznek majd emberek, akik hallván a történetedet, majd jól megsajnálnak, de ha végiggondolod, ez sem visz majd előrébb.
Sőt, bekerülsz egy önsajnálati, ördögi körbe, amiből hidd el nekem, nagyon nehéz kikecmeregni.

Szóval ezért mondom: Törődj a saját dolgoddal.

Fókusz!

Nincs autód? Más meg ajándékba kapta? Na bumm, jó neki, de ha ezen pörögsz, Neked akkor sem lesz csettintésre.
Úgy érzed, évekig kell gyűjtened, hogy saját házad legyen, Más meg nem tud választani az arany vagy a fehérarany berakásos bútorzat között? És? Ő dolga. Ha megteheti, jó Neki! De Neked akkor sem lesz hamarabb saját palotád, ha fejre állva szidod Őt emiatt.
Úgy érzed valaki nem megérdemelten kapott meg egy állást, vagy jutott oda, ahova Te szeretnél, pedig egyébként egy tehetségtelen tuskónak tartod?
Hát, sajnos, akármennyire is legyen igazad, ezen sem tudsz segíteni, de persze benned a harag tönkreteszi a boldog pillanataidat is, és Te még mindig nem lettél se cégvezető, se milliomos, sem elismert művész, semmi.
Ugyanott vagy ahol addig, plusz még a kedved is szar.

Érted már? Ez NEM segít.


Photo-of-Brain-in-Hands.jpgHála az égnek a megoldás a kezedben van


Mit tud tenni az ember? Mi hát a gyógyír? Mint szinte mindenben a megoldás ismét BENNED keresendő, a hozzáállásodban, és abban, amit már kétszer is kiemelve említettem, hogy megtanulj FÓKUSZálni azokra a dolgokra, arra amid van, és amikre a világ minden balsorsa ellenére is van ráhatásod.
Azt érzed az élet igazságtalan. Rendben. Én is azt érzem.Időről időre mind azt érezzük. Mert ez így van rendjén.
De rá kellett jönnöm, hogy csak rajtam múlik, hogy mondjuk 10 év múlva még mindig ezzel a beszűkült, világra haragudós, mindenki mást okolós és magamat sajnáltatós hozzáállásban ragadok-e...vagy sem.
És én NEM akarok.


Nem adatott meg, hogy mindened meglegyen? Ezer és egy példát találsz rá, hogy emberek akiknek semmijük sem volt, később tudatos építkezés és kemény munka árán elérték amit akartak és azzal foglalkoznak amit szeretnek. Ha azt hiszed, hogy ez úgy sikerült nekik, hogy panaszkodtak és folyamat bosszankodtak azon, hogy másnak milyen egyszerű, akkor azt kell mondanom, még nem vagy kész arra, hogy nekivágj annak az életnek, amire egyébként vágysz.
És még egyszer hangsúlyozom, ez itt nem optimizmus-pesszimizmus kérdése, ez talán ténylegesen realizmus, hisz logikus: a hozzáállásodon és a befektetett munkádon múlik, hogy maradsz-e a fenekeden ülve bömbölve, vagy el kezdesz -ha kell- kúszva-mászva két műszakkal és ezer gonddal a nyakadban megtalálni a megoldást és elindulni. Ha az élet tényleg nem hordoz a tenyerén, meg kell értened: másként egyszerűen úgy sem nem fog menni.

http://www.marcandangel.com/images/how-to-live-life.jpg

Ezt a képet csak úgy ideraktam, mert tetszik :)

Szóval törődj a saját dolgoddal. Koncentrálj, fókuszálj a feladatodra. Találd ki, találd meg az utat amit megjárva odajutsz majd ahol szeretnél lenni. És ami mindennél fontosabb: amennyire lehet élvezd az utazást és tanulj amennyit csak lehet. Sosem tudhatod később milyen tudásra lesz szükséged. Ha a sors veled kegyetlen is, a Te dolgod, hogy kezedbe véve az irányítást eléred-e az álmaid, vagy sem. Rajtad múlik, nem máson.
Ne érdekeljen másnak mit dobott a gép. Törődj a magad dolgával! S meglásd, amellett, hogy könnyebben éred majd el céljaid, napjaid is boldogabbak lesznek.

A bejegyzés trackback címe:

https://gismo8.blog.hu/api/trackback/id/tr426262901

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása