9 történés 2016-ban, ami megváltoztatta az életem

2016. december 31. - Gismo8


Ez biztos így van. Az utolsó posztom dátumozása szerint ugyanis júliusban írtam utoljára a blogomra és ez bizony nem véletlen.
2016-ban annyi minden történt velem, hogy alig győztem kapkodni a fejem, de azt hiszem jól vettem az akadályokat. Úgy érzem, egyre jobban megy a változáskezelés és egyre stresszmentesebben élek. Ha valami nem jó, igyekszem változtatni. Ha ez nem segít, akkor nemes egyszerűséggel elengedem a dolgot. A 2016-os évem talán az egyik legjobb volt egész életemben, mert tényleg meghatározó dolgok történtek velem. 

never_fade.png

Pontokba szedve a legfontosabb momentumok 2016ban

1. Megcsaltak, így hát rövidre zártam egy kapcsolatot 

Nálam egy kapcsolat a kölcsönös megbecsülésen alapszik, klisé, de fontos a  bizalom, hogy tudjam, ha baj van számíthatok a másikra és vica versa. A megcsalás alapvetően egy elég elterjedt kapcsolatgyilkos. Én úgy vagyok vele, hogy mindenki hibázhat, de ez, abban a formában, ahogy történt, nem fér bele. Így hát gondolkodás nélkül vitorlát bontottam. Tartozom magamnak annyival, hogy nem nyelek le egy ilyet, tudván, hogy igyekszem jó társ lenni a kapcsolataimban. Persze nem vagyok tökéletes, sőt baromi nehéz lehet velem, de akkor sem ez a jó út ugye? :)

2. Felmondtam a munkahelyemen és fejest ugrottam az ismeretlenbe

Nagyon nehéz dolog, amikor szereted (-néd) amit csinálsz, de újra és újra olyan dolgokba ütközöl, amik elveszik a kedved az egésztől. Lehet hogy túl önérzetes vagyok, a munka az munka, tudom, de nem gépek vagyunk és egymást is meg kell becsülnünk. Főleg a mai világban, az önmegvalósító Y (én is Y vagyok) és utánunk jövő (Z) generációkkal. Ma már egy vezető szerintem nem engedheti meg magának, hogy rosszul bánjon az embereivel, hogy megalázza és hülyének nézze őket. Paradigmaváltás van a munkaerőpiacon is, csókolom!
A munkatársaim nagyon hiányoznak mái napig, rettenetesen jó szakembereknek és jó embereknek tartom őket, innen is a legjobbakat kívánom nekik az Új Évre!

3. Találkoztam Vele

Hagytam időt magamnak kipihenni az előző csalódást, nem menekültem másik kapcsolatba és nem kerestem görcsösen az igazit. Erre külön büszke vagyok, mert régen kapcsolatfüggő voltam. Aztán egy érdekes Instagram "találkozás" alkalmával megismerkedtem valakivel, akivel mái napig boldog vagyok. Igazán  nem tudom, hogy szeretné-e, ha írnék Róla. De annyit had súgjak meg, hogy végtelenül szerencsésnek érzem magam, hogy a párja lehetek, és minden arra mutat, hogy csodálatos életünk lesz együtt. Ha vallásos lennék, most mondanék egy "Ámen"-t! :) Imááááááááádom :))))

4. Véget vetettem egy 10 éves rémálomnak 

Erről sokan nem tudtak, de szüleim elveszítették egy élet munkáját, az otthonunkat, és az utóbbi 10 évünk erre ment rá, hogy újra egyenesbe hozzuk az életüket. Akik tudtak róla, mindig mellettem álltak, Az ITSH-s kollégáim, a barátaim és még egyszer szeretném Nekik megköszönni, hogy a nehéz időkben ott voltak nekem és tartották Bennem a lelket. A szüleimmel Karácsonykor már az új otthonunkban ünnepeltünk. Én kicsit el is sírtam magam, mert annyira vártam már hogy úgy legyünk együtt, hogy nyugalom van, és nem kell félnünk attól, mit hoz a holnap.
Erről bővebben itt olvashatsz.

5. Összeköltöztem Vele

Egy tök érdekes tapasztalás az együttélés, úgy érzem mindketten szeretjük és élvezzük, de persze csak a magam nevében beszélhetek. Aki ismer az tudja, hogy rettenetesen trehány vagyok. De az Ő kedvéért igyekszem azért magamhoz mérten rendet tartani. Még van mit gyakorolnom. :D

6. Majdnem feloszlott miattam a Debreceni Hősök

Nem keresek kifogásokat, amit 2014-ben elindítottunk majdnem rá ment arra, hogy az új otthon kialakításával és a szerelemmel voltam elfoglalva. De végül nem így lett. 
A Debreceni Hősöket azzal a céllal indítottam el, hogy megmutassam, bárki lehet hős, bárki szebbé teheti a világot és úgy érzem ez sikerült is. De kudarcot vallottam abban, hogy ezt a személyemtől függetlenítsem. Pedig fontos lenne, hogy nélkülem is működjön a dolog, ha én éppen elfoglalt vagyok vagy az életem legboldogabb hónapjait élem meg és 100%-an meg akarom élni azokat a pillanatokat.
Sokat gondolkoztam, hogy hol húzódik meg az én felelősségem. Egyfelől, felelős vagyok azért, amit elkezdtem, másfelől mivel semmilyen olyan hasznom nem származik belőle, ami más számára nem elérhető ha hősködik, így nem is vagyok "felelőssebb", mint bárki más. Na, ezzel nyugtatgattam magam. :) Mindkét érvelés helytálló. Én azért elég rendesen felelősnek érzem magam. 
Azt hiszem, bocsánat kéréssel tartozom azoknak, akik csalódtak Bennem. És nem azért, mert nekem más volt a fontos, mert mindig mindenkinek azt mondom a Hősök körein belül is: "Előbb a saját Életed!", hanem azért mert talán nem volt megfelelő az előkészítés és a kommunikáció részemről.
De nem oszlottunk fel és nyugi, a történetnek még nincs vége... ;)

7. Megtanultam elfogadni a segítséget

A 2016-os új évi fogadalmam az volt, hogy megtanulom elfogadni a segítséget. Előtte évekig nehezemre esett és rettenetesen rosszul éreztem magam, mert mindig úgy éreztem, mindent egyedül kell megoldanom. De ez megváltozott, sőt, tovább is mentem, már én ismertem segítséget kérni. A szüleim házának felújításnál így segédkezett több mint 20 barátom, akiknek ezúton is még egyszer köszönöm a rengeteg segítséget. :)

8. Híztam vagy 10 kilót :D

Ilyen ez a boldogság. Nem keresek kifogást. Tegnap úgy fogalmaztam meg, hogy jól esett kicsit elengedni magam és pont. De ennek már lassan vége is, már hergelem magam, hogy visszahozzam az "izomgyurkát" (nyugi, ebben van egy nagy adag önirónia, mert sose voltam és nem is igen leszek igazán izmos) Lényeg a lényeg: ernyedt testem felemelve megyek, edzek. 

9. Befejeztem az írást

Nem véletlenül. Dárga anyóspalántám - mert olvasta a blogom - mindig kérdezi: "Nem írtál még mindig?" És tényleg, Július óta nem írtam. A héten meséltem az egyik barátomnak, hogy most az intimitás időszakát élem. Arra volt szükségem, hogy most ne a világba kiáltva éljek, hanem kicsit "magamban". Főleg a családom és a kedvesem voltak a középpontban, semmi világ megváltás, csak az új örömök megélése. Pedig rengeteg dolog történt velem. Az ember folyamatosan változik, én pedig igyekszem az olyan dolgokat, amik örömet okoznak, írás, zenélés, stb. nem erőltetni, ha van kedvem, csinálom, ha nem, pedig nem...elég sok kötelezettséget a varr nyakunkba a világ, nem akarok magamnak saját "muszáj"-okat és "kell"-eket kreálni. 

A blogommal kapcsolatban is döntöttem: ez az utolsó írás, amit itt olvashatsz. Köszönöm, ha eddig követtél és örülök, ha találtál magadnak valami jót! Jó volt, szép volt, köszönöm, ennyi. :) 

 

Boldog Új Évet Kívánok Neked és Szeretteidnek! :)
Érd el az álmaid, kívéve egyet! (az visz majd tovább) :)

A bejegyzés trackback címe:

https://gismo8.blog.hu/api/trackback/id/tr5712084893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.