Betelt a pohár - Elhagyom az országot

2015. március 27. - Gismo8

 

Meg van az az érzés, hogy egész nap hajtasz, küzdesz, és este fáradtan beesel az ágyba és már ahhoz is túl fáradt vagy, hogy kimenj egy pohár vízért? Persze kora reggel kelni kell, jön az újabb nap, az újabb lefutandó körök. Mindennek ellenére nem érzed, hogy haladnál valamerre, nem érzed, hogy a munkádnak értelme lenne, hogy fontos lennél. Ezek a dolgok szépen lassan elkezdenek enni téged belülről, és a végén ott állsz a teljes érdektelenség kellős közepén „közöny” feliratú matricával a homlokodon. Így vesznek el az álmaid, leteszel mindenről, elengedsz mindent és ezt üzened a körülöttünk lévőknek is. S ha hagyod magad, hogy ez az érzés/gondolkodásmód elhatalmasodjon rajtad, akkor ezt adod tovább a gyermekeidnek. A gyermek, aki legféltettebb kincsünk, azzal találja majd magát szemben, hogy ebben a világban semmit nem lehet, szokjon hozzá, hogy semmit nem tehet azért, hogy jobb legyen neki.

Na mindegy. Szóval besokallunk. Van, akinek önző, érzéketlen paraszt a főnöke, van aki annyit dolgozik, hogy 3 emberre is elég lenne, még sem keres eleget, és van aki hiába akarna dolgozni nem kap munkát. Közben a fejünk fölött sokszor logikátlan, teljesen egyértelműen önös érdekek által vezérelt döntéseket hoznak. Szóval káosz van, és nem a kedves fajta, amit én szeretek.
Ebből lett elegem.  Belefáradtam. Kimerültem. Lemerült az elem.


o-on-the-road-trailer-facebook.jpg


Hiába minden törekvésem, hiába vezetek blogot, ha az emberek nem értik meg a társadalmunk alapvető problémáit, és hogy ezen nem a politikai intézkedések, vagy a gazdasági helyzetünk fog változtatni, hanem vagy mi vagy senki.
December közepe óta nem aludtam ki magam, nincs egy szabad hétvégém, mert a Debreceni Hősökkel elindult valami, és most minden energiámat és szabadidőmet leköti. Szívesen csinálom, mert látom értelmét. Most még is itt hagyok mindent. A munkát, a családot, a zenekaromat, a Debreceni Hősöket.

Mindent...

Egy hétre. :D

Szóval az van, hogy bocsi. :) Ha azt hitted, hogy komolyan itt hagynék mindent, amikor végre egy olyan csapatom van, akikkel együtt bármit meg tudunk csinálni, nem ismersz. J De tény, hogy sokat vállaltam, és most kellett egy kis pihenő. Eddig a 8 és fél órás irodai munkám mellett Facebook Page admin voltam, szervező voltam, az új Hősöket fogadtam, honlapot építettem, fotókat szerkesztettem, plakátot eszkábáltam, videót vágtam, közben vezető is vagyok, szóval baromi sok melóm van a Debreceni Hősökben.  Ha számokban gondolkozunk, akkor rövid, kicsit több mint 3 hónap alatt több mint 500 emberi életen segítettünk így vagy úgy, több mint 100 önkéntesünk van, és 1500 körüli facebook like-olónk.  De a sok munkám ellenére ez csak részben az én érdemem. Tényleg olyan csapatunk van, akik tenni készek, akik komolyan gondolják, hogy jól akarják magukat érezni itthon, Magyarországon, de mint a kezdeményezés elindítója, és kvázi vezetője kötelességemnek tartom, hogy én tegyem bele a legtöbbet. A példamutatás ugyanis egy olyan viselkedésmód, amelyre napjainkban sokkal nagyobb szükség van, mint azelőtt bármikor.
Kettős dolog, mert fizikailag fáradok, közben szellemileg és lelkileg soha nem pörögtem ennyire és soha nem éreztem magam ennyire boldognak.

Szóval most elmegyek egy hétre Görögországba, no nem teljesen kikapcsolódni, inkább egy másik oldalamon dolgozni. A CEIPES Hungary segítségével kijutok egy egy hetes Social Detox képzésre, ami valljuk be, nekem a Facebook függő csodabogárnak igen testhezálló. A képzésen 8 ország fiataljai vesznek részt. Görögország, Litvánia, Észtország, Törökország, Csehország, Románia, Portugália és Magyarország. Nagyon várom a rengeteg impulzust, s amit kint tanulok, azt tovább adom majd itthon. Na meg még soha nem jártam a tengernél, s bár mindig egy romantikus esti séta keretében képzeltem el hogy először találkozom vele, sajnos szingliként egyelőre ez nem adatik meg, és nem rég úgy döntöttem, hogy nem várok egy lányra, hogy élményeket gyűjtsek.  :)
Ha nincs a CEIPES Hungary valószínűleg nem megyek. Így ugyanis körülbelül 10.000 Forintból megúszom az egész utazást, szállást és a kaját is. 7 nap. Ha itthon összeadom, a kajára elköltött pénzt, a rezsit, meg az utazgatást meg mindent, többe kerül az élet.
Ez most nem bújtatott reklám a CEIPES-nek (hanem direk:)
), sokkal inkább figyelem felhívás, mert ilyen programból több van, és sokan nem tudnak róla. Ezek ilyen uniós cuccok, hogy összehozzák a nemzeteket. Elmész, tanulsz, megismered más nemzet kultúráját/fiataljait, bulizol, barátságokra teszel szert, szerelembe esel, meg ilyesmi. Szóval frankó.
Na szóval én most elhúzok Görögbe gyrost enni. :)
 Egy hét és jövök. Folytatom a munkát. Debrecen a Hősök városa lesz, és ahogy érzem, nem csak Debrecen… :)

mea culpa: bocs az írás minőségéért, de már egy ideje feszt rohanok.

A bejegyzés trackback címe:

https://gismo8.blog.hu/api/trackback/id/tr927310176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.