Rémálmodtam - Levél a Félelemhez

2014. szeptember 21. - Gismo8

 

Az utóbbi két évben megszűntek az álmaim, mármint amiket este, alvás közben lát az ember. Aztán nyár középen, valami történt, és onnantól kezdve újra álmodtam. Álmodtam minden jóról: tele voltak örömmel, nevetéssel, szeretettel, sikerrel,- tudod, a megszokott kis "hülyeségeink". :)
De két-három hete kéretlen vendégekkel osztozom az ágyamon.
Rémálmok.


Henry Fusely - A Rémálom 1781


A rémálmokról nekem az a tapasztalatom, hogy a legbelső félelmeinkből és fájdalmainkból táplálkoznak, azokat vetítik ki. Gondolom ezzel nem mondtam nagyon újat. Nem véletlen, hogy jó ideje egy huncut rémálom nem sok, annyival sem találkoztam. Ugyanis nem volt mitől félni. Berendeztem a kis világomat úgy, hogy teljes biztonságban éreztem benne magam. Valójában az történt, hogy elengedtem a kontrollt. Nem feszültem rá semmire. Úgy voltam mindennel, hogy nincs mit veszítenem, ami jön, jön. Ami sikerül, az sikerül. Ha valami nem jön össze, jön egy másik cél, egy másik megmászandó csúcs, semmi gáz.
Így élni a napjaid kellemes megnyugvással tölt el. Hinni, sőt biztosra venni, hogy történjen bármi, vár még rád jó. A lényeg annyi, hogy mozgásban kell maradni. Az én világom erre épült, de egy erős lánc ugye pont olyan erős, mint a leggyengébb láncszem. És mindig is tudtam, hogy nekem is van egy láncszemem, ami bizony még mindig a láncom része. S valójában senki nem tudhatja, meddig marad az.


 

Eljátsszuk, hogy nincs gyengepontunk, hogy kikezdhetetlenek és legyőzhetetlenek vagyunk. Azért tesszük, mert ezt akarjuk. Ezt az érzést. És van, hogy tényleg el is hisszük és így élünk. De ez sosem lesz igaz. Azért, mert egyszerűen nem lehet igaz, hisz: emberek vagyunk. Emberek és nem robotok. A tökéletlenség mintapéldányai.
A félelmeket ezért úgy gondolom nem rejtegetni vagy legyőzni kell. Szent meggyőződésem, hogy mindkettő csak időleges megoldás. A félelemmel nincs más dolgod: szembe kell nézni vele. Mert egyébként a félelmed Te magad vagy. Te alkotod, te építed és te táplálod. Tessék megérteni a félelmed és szelídítsd meg (hogy hogyan tudod megszelídíteni, arra van pár módszer, ha érdekel leírom). Szerintem ez az egyetlen módja. Ez sem más mint önismeret és tudatosság , de kell hozzá némi racionális gondolkodásmód.
Szóval rémet álmodtam. Furcsa dolog ez, de akkor is: kedves a számomra. Nem gondolom, hogy ez mazochimus, az tetszik benne, hogy meglep. Hogy intenzív, és hogy teljes ridegséggel az arcomba meri vágni: "Kisfiam, semmit se tudsz!" És talán tényleg, semmit. Így...belenyugodva ebbe, inkább megszemélyesítem és írok neki, majd lesz valami. Ez bejött már egy párszor. :)

Tisztelt Félelem!

Abban a reményben írok Önnek, hogy következő levelemben, már  nem "Tisztelt"-ként szólítom meg Önt, hanem "Kedvesként". Leteszem a fegyvert. Nem vagyok hajlandó Önnel kakaskodni, nem akarom leküzdeni, és bizonygatni, hogy én vagyok az erősebb. Nincs értelme a háborúnak, nem akarok életem végéig viaskodással bajlódni egymással. Elfogadom, hogy Ön az életem része. És tulajdonképpen büszke vagyok Önre, hisz Ön tesz azzá, aki és ami vagyok. Furcsa ebbe így belegondolni, de  kicsit hálás is vagyok. Megtanultam, hogy Ön irgalmas is, hiába gondolnak magára az emberek főgonoszként. Hiszen az Ön végtére is csak hivatását teljesíti. Emlékeztet. Emlékeztet fontos dolgokra, emlékeztet arra, hogy semmi sem biztos, és arra is, hogy ÉLÜNK. És ez szép, még ha az Ön eszközei olykor kegyetlennek is tűnnek, az biztos, hogy egyenesek, őszinték és igazak. Kell még idő, hogy teljesen megértsem Önt. De tudom, hogy az Ön türelme végtelen.
De azért egy egészen picivel, ha tudna kevésbé szívszaggató rémálmokat küldeni, az azért jó lenne. Bár ha ez az egy mód, ám legyen, bízom Önben. Ja, és küldök egy ölelést is. És bár minden tiszteletem az Öné, a következőkben tegezni szeretném, s fogom is.

Baráti Tisztelettel,
Én

A bejegyzés trackback címe:

https://gismo8.blog.hu/api/trackback/id/tr76716017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.